2014. június 5., csütörtök

Piknik

Féltem ,hogy esetleg minden balul sül el....
 
Egy héttel az után ,hogy Benji felvetette az ötletet,mind a hárman elindultunk valahova. A fiúk azt mondták meglepetésnek szánják ezért, legkisebb utalást sem adtak ,hogy legalább találgatni tudjak.
Az orvos engedélyezte ezt a kis kirándulást ,sőt örült neki ,azt mondta ez jót tesz az egészségemnek.
" Vajon hova visznek?" egész úton ezen a kérdésen gondolkodtam, főleg ,hogy Prince az utazás kezdete előtt bekötötte a szemem egy fekete kendővel.
- Prince, én így félek! -jelentettem ki. Ekkor megfogta a kezem ,ez viszonylag nyugtatóan hatott rám.
- Sophie ,itt vagyok és Benjamin is.- muszáj volt mosolyognom azon ,hogy Prince ennyi idő után sem akarja Benjit a becenevén szólítani. Talán egy kicsit zárkózott fiú ,de ha az ember megismeri ,rögtön megszereti.Egész úton fogta a kezem és nem engedte el,Benji pedig a volán mögül arról mesélt amikor kiskorunkban utoljára piknikeztünk. Nem tudom mennyi időt tölthettünk az autóban ,de a kíváncsiságom miatt hosszú időnek tünt. Egyszer csak megállt az autó és mind a hárman kiszálltunk.Benji tolt egy darabig majd levette a szememről a szemkötöt. Tátva maradt a szám. Egy gyönyörű tónál voltunk. A víz égszínkék kristály tiszta vizű volt , az egész olyan mese szerű volt. Hamarosan észre vettem egy plédet a tópartján  , a közepén egy piknik kosárral.
-Tetszik?- kérdezte Benji .Éreztem és hallottam a hangján ,hogy izgul.Óriási mosollyal az arcomon válaszoltam:
-Nagyon ,olyan szép.Köszönöm fiúk,nem is tudom ,hogy hogy tudom meghálálni mind ezt.
-Azzal ,hogy mindig mosolyogjsz.-válaszolta a másik fiúk -Örülök ,hogy tetszik.
-Gyere Sophie.-Benji hirtelen felemelt .
- Vááárj Benji nehéz vagyok.-féltem ,hogy leesek úgyhogy jó szorosan körbefontam a karom a nyaka körül.
- Nem is vagy nehéz,és nyugodj meg csak leraklak a pokrócra.
Miután letett ,körbenéztem ,nem tudtam betelni a csodálatos látvánnyal.Majd hamarosan elkezdtük a pikniket . Prince műanyag tányérokat és poharakat ,szendvicseket vett elő a kosárból.Épp neki akartam látni  a kedvenc szendvicsemnek ,mikor egy hang szólalt meg a hátam mögül.
- Csatlakozhatnék én is?
 
                                                          Úgy éreztem ,hogy ismerem őt .....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése